2014. január 25., szombat

Nincs mese... Andersen meghalt!

Egy "kedves" ismerősöm feladatott adott a számomra. A "kedves" szó momentán azért van idéző jelben, mert még nem tudom eldönteni, hogy ez a feladat mennyire imponáló a számomra, ugyan is fogalmam sincs, hogy hogyan kezdjek neki...Tehát nem tudom eldönteni, hogy mennyire kedves az ismerős, aki ilyet kér tőlem. :-) Bocsi, Tamás! Most is úgy teszek, mint sok más esetben... Fejest ugrok a feladatba, aztán majd lesz belőle valami....  Vagy nem. :-)

Mivel éltem már jobb napokat is eddigi Földi életem során, mint napjaim.... na jó... nem szépítem, igen fosss (a sok "s" csak a nyomatékosítás kedvéért) napokat élek, így azt a feladatot kaptam, hogy elemezzem ki az elmúlt hetemet. Ez már csak azért kihívás, mert sokszor arra sem emlékszem, hogy tegnap mi történt, nem hogy hét elején. Mintha kezdenék közelebbi kapcsolatba kerülni azzal a német orvossal...azzal az .. Alzheimer... vagy hogyishívjákkal. Hmmm .. be kell tudnom ezt a kornak.... Nincs mese! Andersen már meghalt! :-) 
Ezzel a feladattal most pont úgy érzem magam, mint a szőke nő két acél golyóval egy üres szobában. Az egyiket elveszíti, a másikat elrontja. 

Na mindegy. Lássuk. 
Engem is utolért a válság. Dolgozom, így nem is érek rá pénzt keresni. :-), és hát ISTENI hetem volt! Pont úgy éreztem magam már hétfő reggel is, mint élő szövet egy fém vázon, amikor a szokásos időben megszólalt az k... a ébresztő. Az éjjel valaki fejembe állította a kis baltát aminek érzése egész nap hatalmába kerített. No nem azért, mert ez olyan kurva jó volt! Frászt! Nem hatott a gyógyszer! Jószerivel még be sem értem az munkahelyi asztalomhoz, három kávé után, amikor egy levél várt a Főnökömtől.... "Maratoni értekezlet, mindenki számára kötelező! Addig onnan senki sem áll fel, amíg nem születik konszenzus." Na, de kurva jóóóóó. Még ez is.Hétfőn reggel éhgyomorra. Mindig is mondtam, hogy keddel kellene kezdeni a hetet. Csupa öröm az élet. Azt se tudtam merre vagyok arccal....jól jött volna az a negyedik kávé, de az idő csak sürgetett. Menni kell! ...és ha már menni kell, hát menni kell... az ÉRTEKEZLETRE (nem máshova, azon már túl vagyunk, kedves Olvasó!) 
Új projekt! A hozzá tartozó zéró információval. "Szeretem" az ilyet.... Sebaj! Találékony csajszi vagyok... Majd csak kiderül miről is kéne képbe kerülni... Első nap eredménye: Tandy vs. Értekezlet 0:1. A második maratoni nap délutáni menetén, már kezdtem kapiskálni, csak hát addig kb. 40 emberrel tudtam volna végezni egyszerre. Nem tettem, mert állítólag büntetik. 

Az eltelt fájdalmas másfél nap után vált egészen világossá, hogy olyan az egész, mintha a Bábeli zűrzavar kellős közepébe keveredtem volna. Senki nem ért senkit, pedig mindenki magyarul beszélt, csak a saját szakzsargonját használva.. Nehéz volt eldönteni, hogy sírjak vagy röhögjek….A magam mentalitásához híven, inkább röhögtem, majd megpróbáltam a guaranit lefordítani farszi nyelvre és fordítva, felvállalva a tolmács szerepét Pedig jó magam még sokszor magyarul sem beszélek, nem hogy ezeken a nyelveken. Na jó. Bizonyos Jéger elfogyasztása után, sokszor tűnik úgy, mintha beszélném a francia nyelvet, csak senki sem érti. Nagyon viccesss móka volt. Szóval a második nap csörtéjének eredmény tablóján már 1:1 volt az állás, pedig a balta továbbra sem akart távozni a fejemből.

Mit nekem harmadik nap.. az előző kettőhöz képest, már kismiska,.. Aha. Meg ahogy azt Tandyka elképzelte?! Az aznapi utolsó megbeszélés időpontja 16 h. Ez a kezdés! Ja, hogy mikor ér majd véget? Tököm se tudja, hiszen ezért Maratoni.. :-)

Szerintem még most is ott ülnek szegénykék, mert a tolmácsuk immunrendszere negyedik napra felmondta a szolgálatot és képtelen volt kikecmeregni reggel az ágyból. Kiütéssel győzött az influenza!!!!

Most ott tartok, hogy itthon egyszemélyes székfoglalót játszok, csak szék helyett ággyal.. Hol az egyik ágyból bámulom a tv-t, hol a másikból. Jelenleg én állok nyerésre. :D Ennyi agyament filmet már régen láttam… Van előnye is. Végre felfedeztem, hogy van itthon TV. :-)  Apró örömökből tevődik össze életünk. :-)

2014. január 10., péntek

Egy végtelen felsorolás története...

Többen kerestek már meg olyan kéréssel, hogy készítsek nekik, egy… és itt jött egy végtelen felsorolás… Az igazság az, hogy nem szűkölködök ötletekben, van gazdagon a tarsolyban, nem kell átmennem a szomszédba érte… Azonban az alapanyag megléte, vagyis annak hiánya sokkal inkább korlátoz az alkotásban. Lehet, hogy elképzelhetetlen, de sajnos ez nem úgy működik, hogy kell a képhez valami, ezért leugrok érte a sarki boltba és megveszem. Sokszor kényszerülök arra, hogy elkészítsem magamnak a beépítésre szánt elemet, de – bár tudom, hogy sokak számára hihetetlen és maga a feltételezés is nagyon megtisztelő a számomra - nekem is vannak korlátaim. Aki kezdetektől követi az alkotásaimat, az bizonyára észreveszi, hogy az idő során mennyit fejlődök…azt most ne vitassuk, hogy milyen irányba, ha kérhetem. :) Az egész alkotási folyamatra nagymértékben befolyással van az aktuális lelki állapotom is. Szóval ehhez az egészhez fontos, hogy egy „belső lelki békés állapotban” legyek, ami nem mindig sikerül.

Sajnos azt tudomásul kell venni, hogy ezeknek a képeknek a megalkotása NEM egy pillanat műve. Nagyon sok munkaóra és elképesztően sok utána járás, szorgos gyűjtögetés eredménye. Van olyan kép, amihez kb. 1 évig vagy több ideig is gyűjtögettem az alkotó elemeket:



A fent leírtak ismeretében NEM TUDOK egyedi kéréseket minden esetben teljesíteni. Előfordult már többször is, hogy megtettem. Azonban eddig olyanoknak, akikkel elég jól ismertük egymást és pontosan tudtam, hogy csak egy témát kapok meg és nem egy kompletten, gondolatban megálmodott és felvázolt képet. Azt is tudtam, hogy a megadott témából én azt hozhatok ki, amit a lehetőségeim és az álmaim lehetővé tesznek, és a „megrendelő” egészen biztosan örülni fog annak, ami majd végeredmény formájában elé tárul. Ahogyan ez a kép is készült:



A gond akkor van, amikor jön a "végtelen felsorolás". A probléma ezzel ugyanis a következő. Mindenki, képekben gondolkodik, azaz kép formájában elképzel valamit. Az hogy ezt a benső képet, ki hogyan tudja felém lekommunikálni, az sem mindegy persze, de a konzultáció után sem lesz az én agyamban ugyan az a kép. Sőt. Az elmondottak ellenére és az aprólékos tényvázlat ellenére sem fog nekem pontosan az a kép megjelenni. Tehát, semmilyen formában nem tudom azt produkálni, amit nem én, hanem más képzelt el. Ebből pedig azt gondolom, hogy elég nagy csalódás keletkezhet mindkét oldalról, amit szeretnék elkerülni, ugyan is, mint azt már fentebb leírtam számomra ez az alkotás kifejezetten a pozitív sikerekről, élményekről szól, amibe bele teszem szívemet, lelkemet….is…az alapanyagon és a munkaórán kívül.

Tény, hogy itthon már egyetlen szabad falfelület sincs, így bizonyos kacatoktól időnként kénytelen vagyok megválni… azonban nem minden áron. Ha a számomra feleslegessé vált kacatokból valamelyik megtetszik, tiszta szívvel és örömmel adom és én leszek a világ egyik legboldogabb embere, hogy más otthonát is díszíti az alkotásom. Azonban az általam kínált kép kicsit is megingat a „szerelem első látásra” érzésben, ne akard magadénak. A képek véglegesítést követően számomra nem egyszerű módosítgatni rajta. Még hozzá adni csak csak ha van mit a raktáron lévő készletből, (sajnos nem túl nagy a raktár) de elvenni belőle már nem lehet, mert maradandó sérülés keletkezik az eltávolított alkatrész után. A helyzet az, hogy nem is akarok rajtuk módosítani, hiszen nem véletlenül lettek olyanok, amilyenek. Ennek oka van... mint a világon mindennek.....

2014. január 4., szombat

Játék eredményhirdetés!

Megtörtént a sorsolás a kommentelők között! Jópár remek ötletet kaptunk tőletek, amit nagyon köszönünk! Sok közülük szépen megvalósítható, és el is tesszük őket az ötletfüzetünkbe! Pár olyan ötletet is kaptunk, amit jelen készleteink mellett nem biztos, hogy meg tudnánk valósítani, mivel az alkatrészbeszerzés még mindig nem piskóta, de nem mondunk le a kihívásokról! ;) Ha nekünk kellett volna választani, igen nehéz dolgunk lett volna, úgyhogy örülök, hogy a véletlenre bíztuk :)

Jöjjön alant a sorsolási képernyőmentés! Gratulálunk a nyertesnek, megkérünk, írj egy üzenetet facebook oldalunkra adategyeztetés céljából! És újfent hálás köszönetünk a részvételetekért, reméljük, a következő alkalommal még többen vesztek részt az ötletbörzén :)

Kisorsolt sorszám: 1
Hozzá tartozó név: Kinga Bellai