Nincs mese... Andersen meghalt!

Egy "kedves" ismerősöm feladatott adott a számomra. A "kedves" szó momentán azért van idéző jelben, mert még nem tudom eldönteni, hogy ez a feladat mennyire imponáló a számomra, ugyan is fogalmam sincs, hogy hogyan kezdjek neki...Tehát nem tudom eldönteni, hogy mennyire kedves az ismerős, aki ilyet kér tőlem. :-) Bocsi, Tamás! Most is úgy teszek, mint sok más esetben... Fejest ugrok a feladatba, aztán majd lesz belőle valami....  Vagy nem. :-)

Mivel éltem már jobb napokat is eddigi Földi életem során, mint napjaim.... na jó... nem szépítem, igen fosss (a sok "s" csak a nyomatékosítás kedvéért) napokat élek, így azt a feladatot kaptam, hogy elemezzem ki az elmúlt hetemet. Ez már csak azért kihívás, mert sokszor arra sem emlékszem, hogy tegnap mi történt, nem hogy hét elején. Mintha kezdenék közelebbi kapcsolatba kerülni azzal a német orvossal...azzal az .. Alzheimer... vagy hogyishívjákkal. Hmmm .. be kell tudnom ezt a kornak.... Nincs mese! Andersen már meghalt! :-) 

Ezzel a feladattal most pont úgy érzem magam, mint a szőke nő két acél golyóval egy üres szobában. Az egyiket elveszíti, a másikat elrontja. 

Na mindegy. Lássuk. 

Engem is utolért a válság. Dolgozom, így nem is érek rá pénzt keresni. :-), és hát ISTENI hetem volt! Pont úgy éreztem magam már hétfő reggel is, mint élő szövet egy fém vázon, amikor a szokásos időben megszólalt az k... a ébresztő. Az éjjel valaki fejembe állította a kis baltát aminek érzése egész nap hatalmába kerített. No nem azért, mert ez olyan kurva jó volt! Frászt! Nem hatott a gyógyszer! Jószerivel még be sem értem az munkahelyi asztalomhoz, három kávé után, amikor egy levél várt a Főnökömtől.... "Maratoni értekezlet, mindenki számára kötelező! Addig onnan senki sem áll fel, amíg nem születik konszenzus." Na, de kurva jóóóóó. Még ez is.Hétfőn reggel éhgyomorra. Mindig is mondtam, hogy keddel kellene kezdeni a hetet. Csupa öröm az élet. Azt se tudtam merre vagyok arccal....jól jött volna az a negyedik kávé, de az idő csak sürgetett. Menni kell! ...és ha már menni kell, hát menni kell... az ÉRTEKEZLETRE (nem máshova, azon már túl vagyunk, kedves Olvasó!) 

Új projekt! A hozzá tartozó zéró információval. "Szeretem" az ilyet.... Sebaj! Találékony csajszi vagyok... Majd csak kiderül miről is kéne képbe kerülni... Első nap eredménye: Tandy vs. Értekezlet 0:1. A második maratoni nap délutáni menetén, már kezdtem kapiskálni, csak hát addig kb. 40 emberrel tudtam volna végezni egyszerre. Nem tettem, mert állítólag büntetik. 

Az eltelt fájdalmas másfél nap után vált egészen világossá, hogy olyan az egész, mintha a Bábeli zűrzavar kellős közepébe keveredtem volna. Senki nem ért senkit, pedig mindenki magyarul beszélt, csak a saját szakzsargonját használva.. Nehéz volt eldönteni, hogy sírjak vagy röhögjek….A magam mentalitásához híven, inkább röhögtem, majd megpróbáltam a guaranit lefordítani farszi nyelvre és fordítva, felvállalva a tolmács szerepét Pedig jó magam még sokszor magyarul sem beszélek, nem hogy ezeken a nyelveken. Na jó. Bizonyos Jéger elfogyasztása után, sokszor tűnik úgy, mintha beszélném a francia nyelvet, csak senki sem érti. Nagyon viccesss móka volt. Szóval a második nap csörtéjének eredmény tablóján már 1:1 volt az állás, pedig a balta továbbra sem akart távozni a fejemből.

Mit nekem harmadik nap.. az előző kettőhöz képest, már kismiska,.. Aha. Meg ahogy azt Tandyka elképzelte?! Az aznapi utolsó megbeszélés időpontja 16 h. Ez a kezdés! Ja, hogy mikor ér majd véget? Tököm se tudja, hiszen ezért Maratoni.. :-)

Szerintem még most is ott ülnek szegénykék, mert a tolmácsuk immunrendszere negyedik napra felmondta a szolgálatot és képtelen volt kikecmeregni reggel az ágyból. Kiütéssel győzött az influenza!!!!

Most ott tartok, hogy itthon egyszemélyes székfoglalót játszok, csak szék helyett ággyal.. Hol az egyik ágyból bámulom a tv-t, hol a másikból. Jelenleg én állok nyerésre. :D Ennyi agyament filmet már régen láttam… Van előnye is. Végre felfedeztem, hogy van itthon TV. :-)  Apró örömökből tevődik össze életünk. :-)